Sziasztok!:* Eddig 3 kis "könyvecském" van amit itthon magamnak írogatok. Nem hosszú történeteket, hanem kis rövid "műveket". Ilyen az egyik, amit dédnagymamámhoz írtam...Véleményekre kíváncsi vagyok. Nem szeretném bárki blogján is meglátni, se face posztján, se sehol!!!
Az utolsó fejezet
Már ismered az élet könyvének az utolsó fejezetét.
Mikor visszagondolsz a közös emlékekre, az érzésre, hogy mit éreztél amikor vele voltál. Még egyszer átakarod élni...De már nem tudod!
Nem láthatod többé, nem érinthetted meg, nem hallhatod meg a hangját. Azt a kedves hangot sosem hallod meg, mert az abból a gyengéd testből jött, ami már többé nem szólal meg.
Biztonságban akarod tudni, de nem tudsz róla semmit. Egyetlen egy dolgot tudsz, hogy nincs többé.
Ahogy telnek a napok, a hetek, a hónapok, az évek már kevésbé fáj...
rainbow_glittercat
2013.08.25

:'( Könnyezek, annyira a szívemhez szólt - bár nekem a nagymamám miatt. Tényleg, gyönyörű.
VálaszTörlésKöszönöm.Részvétem. :(
VálaszTörlésJó,bár én ezt nem írnám ki blogra :/
VálaszTörlésKöszi.
Törlés